Add, hogy lássak!
2020. január 22. Évközi második hét – szerda
Boldog Batthyány Strattmann László családapa
P. Szász Csaba LC

Lk 18,35-43
Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett. Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az. Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra. Erre felkiáltott: „Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!” Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: „Dávid fia! Könyörülj rajtam!” Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle: „Mit akarsz, mit cselekedjem veled?” Az így szólt: „Uram! Hogy lássak!” Jézus azt mondta neki: „Láss! A hited megmentett téged.” Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent.

Bevezető ima: Istenem, szükségem van rád. A mai világ viharaiban én is gyengének, törékenynek, esendőnek érzem magam. Nem látok tisztán. Hadd lássak a Te szemeiddel! Magamban élek. Hadd legyek szeretetednek eszköze! Erősíts engem a hit, remény és a szeretet kegyelmeiben, hogy ebben az elmélkedésben szívből jövő, őszinte szeretettel tudjak beszélgetni veled.

Kérés: Uram, hadd lássak! Tégy engem szereteted eszközévé!

1. A néma gyereknek anyja sem érti szavát. A jerikói vaknak volt egy nyilvánvaló problémája: nem látott. Ez a szerencsétlen ember, amikor érezte gyógyulása lehetőségének közeledtét, nem maradt tétlenül és nem zárkózott be a saját nehézségeinek lehangoló zeg-zugába. Felkiáltott: “Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!” És ha ez nem lett volna eléggé hangos, még megpótolta egy kis hangerővel. Nem érdekelte őt a tömeg véleménye, az emberek önző magatartása, akik csak arra vágytak, hogy kényelmesen hallgathassák Jézus építő szavait. A vak megértette, hogy Jézus mindenkié, tehát, az övé is. – Nemde sokszor úgy érzi az ember, hogy a nehézségeiben egyedül marad, s Isten is csak a távolból figyeli szenvedését. „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mk 15,34) – ezek Jézus szavai. Ő is megtapasztalta a magányosságot. Ott volt keresztjénél édesanyja, szeretett tanítványa, és nagy tömeg figyelte életének utolsó pillanatait. Mégis egyedül volt. A halál árnyékának sötét völgyéből felkiáltott ahhoz, aki képes volt Őt megmenteni: Atyjához (vö. Zsid 5,7). Az Atya meghallgatta Őt és felmagasztalta minden élő fölé, még ha előbb meg is kellett tapasztalja a halált. – Igen, mi sem vagyunk egyedül, mert Krisztus ott szenved velünk. Emeljük fel szemünket és fedezzük fel a keresztény ember hivatásának szépségét: Krisztussal egyesülni itt a földön, hogy részben már most, majdan pedig teljesen részesei lehessünk mennyei dicsőségének is. Isten szeret minket, s ezért tisztítja, csiszolja, fényezi lelkünket. Isten Fiának képmását, tükörképét akarja bennünk felfedezni. – Kiáltsunk fel mi is az Úrhoz, ne egyszer, hanem többször és egyre jobban, mert Ő nincs távol! Ott sétál el mellettünk és figyel, nem csúszik-e ki ajkunkon egy kérő szó. Ha nem fordulunk Atyánkhoz gyermeki lelkülettel, akkor nem érti meg szavunkat, mert Ő nem beszéli az önző, saját gőgjébe zárkózott lélek nyelvét. “Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!”

 2.  Jézus megparancsolta, hogy a vakot vezessék Hozzá. Jézus mások segítségéhez folyamodott. Nem, mintha Ő nem tudott volna odamenni a vakhoz, hiszen csak egy pár méterre lehetett tőle, hanem inkább azért, mert másokat is részesíteni akart szeretetének tetteiben. – Ma is kiválasztott személyek által szól hozzánk: egyeseket (a püspököket, az apostolutódokat) a papi hivatásra, másokat világi pályára hív… Mindenki a maga módján az Egyházat és az emberiséget hivatott szolgálni. Boldog Batthyány Strattmann László erre a hívásra felelt, mikor életét a betegek gyógyítására szentelte. Mondhatjuk, hogy ő lett Krisztus gyógyító keze, amely megérintette a jerikói vak szemeit. Sok vaknak visszaadta szeme világát, de még több embernek visszaadta lelki látását. Egyeseket megerősített hitükben, másokat buzdított reményükben, s mindenkit egyaránt szeretett. Ez volt Boldog László legnagyobb érdeme. – Mi is megtanulhatjuk tőle, hogy a másik személy testi-anyagi szükségeit szolgálva segítsünk embertársaink lelki életének épülésében. Krisztus számít ránk. Krisztus vár ránk.

3. „Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva.” A jerikói vak gyógyulása után követte Jézust. El lehet képzelni, hogyan csodálkozott a virágok színein, a fák nagyságán, a vele együtt örülő emberek mosolyán. Egyszerűen minden új volt, minden megragadta a figyelmét. Ami még érdekesebb volt ezeknél, az az a tény, hogy mindezért Istent dicsőítette. Ennek láttán, bizonyára Isten is örvendett, mert az emberek között talált egy ilyen tiszta és istenfélő lelket. – Isten velünk is meg van elégedve? Vagy talán még mindig magunknak élünk? Ha Isten kedvében akarunk járni, akkor a jerikói vak, vagy pedig Boldog Batthyány Strattmann László példája szerint, mi is vezessük embertársainkat Istenhez, hogy velünk együtt ők is Istent dicsőítsék. Elég, ha Istent szeretjük teljes szívünkkel, mert így mások is meglátják Isten jóságát és dicsőségének fényességét a mindennapi életünk tükrében. Életszentségre törekedve adjuk vissza embertársaink lelki szemének világát!

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, Te szeretsz engem. Tudom, hogy mindig velem vagy, még akkor is, ha én ezt személyesen nem érzem. ,,Dávid fia! Könyörülj rajtam!” Látni szeretnék, hogy téged dicsőítve másokat is hozzád vezessek.

Elhatározás: A nap folyamán minden jóért hálát adok Istennek, s ha valami rossz történne velem, akkor Jézushoz folyamodok a szentséglátogatásban, vagy egy lelki áldozással, bízva abban, hogy Ő tud segíteni rajtam. – Legalább egyszer én is segíteni fogok másoknak.

A pápa imaszándéka 2020. január hónapra:

A világbéke előmozdításáért: Imádkozzunk, hogy a keresztények, a más vallások követői, és minden jóakaratú ember a békét és igazságosságot mozdítsa elő a világban.

 

Erdő Péter bíboros, prímás imaszándéka: Hogy a közelgő -2020-as – Eucharisztikus Kongresszusra való készület új lendületet adjon közösségeink hitének és életének. 

Ima a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért

Mennyei Atyánk, minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet, hogy az önmagát értünk feláldozó és az Oltáriszentségben velünk levő Krisztust
felismerjük és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot, hogy az ő erejét és örömét elvigyük minden emberhez!
Add, hogy a készület ideje és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon! Ámen.

Tovább! 

Jöjjön el a Te Országod!
Ez a Regnum Christi Mozgalom napi elmélkedése.