Örömünk oka

Fatimai engesztelő imaestet tartottak Mátészalkán

Közel ötszáz zarándok vett részt a Szűzanya első fatimai jelenésének napján, május 13-án rendezett engesztelő imaesten Mátészalkán, a Ráczkerti Szűz Mária Szeplőtlen Szíve-templomban. A hagyomány szerint májustól októberig minden hónap 13. napján érkeznek a környező településekről hívek, hogy közel 4 órán keresztül a Szűzanyához imádkozzanak.

Az engesztelő imaest első részét Heidelsperger István mátészalkai plébános vezeti, amely a lorettói litániával kezdődik, majd a hívek más litániákat, népi imádságokat mondanak, Mária-énekeket énekelnek, és ennek utolsó mozzanata a paraklisz (görögkatolikus könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához). Ezt követően a rózsafüzért imádkozzák a jelen lévő papok vezetésével. Az imaalkalom koronája pedig a szentmise, amely éjszakába nyúló gyertyafényes, énekes körmenettel zárul.

Ez a hagyomány 23 éves Mátészalkán. A Fatimai Mária kegyszobor — vándor­szobor — másolatát 1947-ben készítették el, amely az­óta többször is körbejárta a vi­lágot, útját csodák, megtérések kísérték. A volt szocialista országokba azonban 1994-ben jutott el először: tavasszal Szlováki­ában fogadhatták a hívek szá­zezrei, majd még abban az évben hazánkba is eljutott. A „Család-éve” tiszteletére megtartott Fatimai gyermekzarándoklaton Magyarországról 120 ifjú vett részt, ők hozták el dr. Seregély Ist­ván egri érsek kíséretében a Malév különgépével. A vándorszobrot június 11-i meg­érkezésétől október 13-ig sok magyar településre elvitték, köz­tük Mátészalka városába is.

A vándorszobor fogadása után egy Fatimai Szűzanya-szobrot helyeztek el a város Ráczkerti-templomában, majd az akkori plébános, a néhai Miklós Dezső megszervezte és rendszeressé tette az engesztelő imaesteket. Azóta is ezeken az alkalmakon több száz hívő ember fohásza tölti meg a templomot és emeli fel a szíveket Mátészalkán.

Az engesztelő imaestek első alkalmán a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke is részt vesz. Palánki Ferenc megyéspüspök a rózsafüzér imádkozásba is bekapcsolódott, majd szentmisét mutatott be a jelen lévő papokkal.

A főpásztor a szentmise homíliájában a keresztény örömről beszélt. Tudunk e örülni igazán? — tette fel a kérdést a püspök, majd kifejtette, a keresztény öröm nem olyan, mint az evilági örömök, nem zárja ki a szenvedés keresztjét, vagy éppen a fájdalmat, szomorúságot. Mégis azért öröm, mert az életében jelen van Isten, aki az öröm forrása, ezért mondhatjuk, hogy a keresztény öröm a szívből fakadó erővel legyőzött szomorúság.

A megyéspüspök ezután hangsúlyozta, Jézus Krisztus szenvedett a kereszten, de ettől még tudott ajándékozni, szeretettel fordulni édesanyjához és a szeretet tanítványhoz, rajtuk keresztül pedig minden emberhez. Ő azért jött el a világba, hogy mindannyian szeretett tanítványok és Mária örökbe fogadott gyermekei lehessünk. A lorettói litániáról egy hónapon keresztül is lehetne elmélkedéseket tartani, amiben szerepel az „Örömünk oka” elnevezés is.

A homília további részében Palánki püspök bővebben kifejtette, hogyan is tekintsünk a Szűzanyára. Mária, az örömük oka, hiszen rajta keresztül kaptuk Jézus Krisztust, a Megváltót, Isten fiát. Ő igaz szívvel befogadta Isten igéjét. Cselekedeteivel, gesztusaival példát ad nekünk, hogyan tudjuk befogadni a Szentlélek által Isten igéjét és rajtunk keresztül, hogyan jelenhet meg Isten szeretete a földön. Nekünk is mintegy világra kell hoznunk Isten szeretetét.

„Örömünk oka az is, hogy: „nem vagyunk árvák, van édesanyánk”, aki gondoskodik rólunk, örömre hív a fájdalom, nehézség, gyász ellenére is, hiszen Mária a kereszt mellett állva vállalta az isteni szeretet végakaratát, örökbefogadott minden embert.” — folytatta a püspök atya gondolatait, majd hozzátette, Mária anyai szeretetével segíti a zarándok egyházat. Amikor az apostolok a megígért Szentlelket várták, Mária is velük imádkozott, így lett az imádkozó egyház példaképe, együtt imádkozva velünk is, erősítve bennünk a szeretetet, elköteleződést.

„Mária közbenjár, segít, hogy el ne feledkezzünk az igazi örömről, amely nem más, mint a megváltottságunk. A Mennyei Atya haza vár bennünket, ahol Jézus Krisztus helyet készít nekünk. Mert bármilyen fájdalmas is a szeretteink elvesztése, a halál számunkra az a kapu, amelyen keresztül haza érkezünk. Nem mindegy hogyan élünk, mert ha a szeretet határozza meg napjainkat, már itt a földön átélhetjük a mennyei öröm valóságát és az életünk egy nagy mennybemenetel lesz” — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye