A palóc vidék egyik legnagyobb vallási eseményét, a Szent Anna-napi búcsút ünnepelték július 21-én, vasárnap a Palóc Hagyományéltető Napok keretében.

A palóc vidék egyik legnagyobb vallási eseményét, a Szent Anna-napi búcsút ünnepelték július 21-én, vasárnap a Palóc Hagyományéltető Napok keretében. Az ünnepi szentmisére Nógrád megye számos településéről, sőt a környező megyékből, és a Felvidékről is érkeztek hívek.

A szentmisét megelőzően a nagytemplomtól több száz főből álló búcsújáró népviseletes menet indult a Palóc-ligetbe, hogy együtt ünnepeljenek és részt vegyenek a szertartáson. A helyiek elmondása szerint ez az a nap, amikor az ég és a föld összeér. Ekkor ugyanis együtt van jelen az a hagyományőrzés, amely a palóc népre, annak vallásosságára, illetve a kultúra tiszteletére egyaránt régóta jellemző.
Ebben a közös ünnepben osztozott a hívőkkel Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök is, aki a szentmisét celebrálta. A főpásztor a jelenlévőkkel és a Szűzanyával, Szent Anna gyermekével együtt kérte az Úristen kegyelmét, illetve áldását minden földi halandóra.

A Palócföld országhatáron belüli és túli községei évről évre nagyobb számban vesznek részt a balassagyarmati Szent Anna-napi búcsún. Szent Annának, Jézus nagyanyjának a palócok vallásos kultúrájában különös helye alakult ki, ugyanis Anna a palóc katolikus asszonyok kiváltságosan tisztelt szentje. Magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségben szenvedők egyaránt nagylelkű pártfogójuknak tekintik.

Forrás: Tóth János Csaba/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: MTI